’CONNECT!’ Kapcsolatépítő kommunikáció
„A legfontosabb utazás, amit megtehetsz életed során, félúton találkozni az emberekkel.”
(Henry Boyle, Lord Carleton, az Angol Államkincstár kancellárja)
A bizalomépítés, együttműködés és hatékony kommunikáció eszközeinek gyakorlása, fejlesztése. Mindezek közös célja a partnerség. A bizalomépítés segít, hogy partneri kapcsolatok alakuljanak ki. Az együttműködés segíti a feleket abban, hogy az ütköző érdekeiket össze tudják hangolni egy közösen meghatározott cél érdekében. A hatékony kommunikáció pedig az együttműködés alapvető feltétele.
Bizalomépítés:
magabiztosság, hitelesség és a partnerre való fókuszálás. Az első benyomás fontossága. Pozitív attitűd a kommunikációban. Mit csinálok? Hogyan hat ez a partnerre? Hogyan csinálhatnám jobban
Kommunikációs készségek:
Videós készségfelmérés után célzott gyakorlatokkal segítjük, hogy mindenki a saját igénye szerint kísérletezhessen új kommunikációs eszközökkel, próbáljon ki új technikákat. Készségfejlesztő szakasz, melyben viselkedést, testbeszédet fejlesztünk, a megadott célok szerint.
Státuszmaszkok:
Viselkedésünkben a helyzettől függően különböző státuszokat veszünk fel – ugyanezt teszi a partner is. Szerepjátékokkal kísérletezünk és megnézzük, hogy kire melyik jellemző ill. kinek melyik státusz kezelése okoz nehézséget. Nehéz emberek kezelése, partnerség a kommunikációban. A státuszmaszkok kapcsán vizsgáljuk a kapcsolat-orientált és a feladat-orientált kommunikációt.
Együttműködés:
Ha azt tapasztaljuk, hogy partnerünk negatív státuszt vesz fel, játszmázik, extra energiákat tudunk mozgósítani, hogy közös problémánkat közösen oldjuk meg. Az együttműködésbe beletartozik a saját érdekek érvényesítése, a partner érdekeinek figyelembe vételével. Támadjuk közösen a problémát, miközben figyelünk arra, hogy a kapcsolat ne sérüljön. Erre gyakorlunk egy 3 lépéses problémamegoldó technikát: 1. Összehangolódás, 2. Helyzetfeltárás, aktivizálás, 3. Együttműködés.
A tréning különlegessége a színész közreműködő, aki a nehéz karaktereket hozza. A résztvevő mindig önmagát adja, a szerepjátékokon keresztül bővítjük technikáit. A kis csoportlétszám lehetővé teszi, hogy differenciáljunk és mindenki azokkal a készségekkel dolgozzon, ami a mindennapi munkahelyi kapcsolataiban a problémamegoldáshoz kulcsfontosságú.